Azért, hogy

Úgy jött a blog-ötlet, hogy elég kevés időm lesz a két hónap alatt aludni is, viszont várhatóan érdekes dolgok fognak történni, és rossz lenne, ha nem tudnánk róla értekezni.attól féltem, hogy túl sok időm nem lesz emaileket írni, ezért ilyen közös megoldásra gondoltam:).. 

Furcsa lesz, mert már a tegnapi, első bejegyzésnél is bajban voltam, hogy mit is írjak és hogyan, így, hogy nincs konkrét címzett, hanem sok konkrét kedveskémnek üzenek:) De igyekszem meggyőzni magam, hogy nem veszik el az a kevés szájberkomunikáció adta személyesség amit egy email írása ad.. Személyes ez, majdnem olyan mintha a Mai manóban, Csendesben, Pótkulcsban, Opiban vagy akár a buszon beszélgetnénk és a szomszéd asztalnál ülők bele bele hallgatnának:) Azt meg ki nem szrja le?:D

Uccsó napok Budapesten, első napok blogíróként:)

Hát, már holnap van. Így már csak egy napom van. Nyűgös kezdek lenni, a lakás romokban, még mindenkitől jó lenne érzékenyen búcsúzkodni, de persze a biztosítást sem sikerült egyelőre elintéznem és ezzel együtt kismillió mást sem, amit egy hete is ideje lett volna már.. De azt hiszem ezek hozzá is tartoznak az utazáshoz:) Meg a "mindent az utolsó pillanatra hagyunk" régi jó szokásomhoz.
Olivér segít megalkotni ezt a blogot, B. közben ezt azt tesz vesz, képeket másol ide oda,stb. Nagy a készülődés, de azt hiszem még nem sikerült felfogni mi várattatik reám az elkövetkezendő hónapokban..
Megyek hozzábújok Cukorborsóhoz, mégiscsak kínkeserves -hatvannapig- nem lesz rá módom.